Történelem

Léteznek mindent túlélő „örök darabok” és márkanevek.

Vadas József ezt írta erről az örök darabról:

„Ez a könyvszekrény azért fogalom, mert szép és praktikus holmi különösen annak az értelmiségi rétegnek a szemében, amely a családjától polgári értékrendet, esetleg vele egy vagy két ilyen bútordarabot is örökölt, s így tudja, milyen előnyei vannak az üvegajtóval zárt, belül nem porosodó, puritanizmusával minden környezetbe jól illő, mégis elegánsan konzervatív bútordarabnak.”

Lingel Bútor történelem – régmúlt

A 19. század első felében Magyarországon nem volt gyárszerű bútorgyártás, a polgárság megrendelésére kis műhelyek készítették  az igényes bútorokat. Az arisztokrácia is jórészt külföldről hozatta a berendezéseit, a szegényebb réteg pedig többnyire ácsolt technikával készült bútorokat, ládákat, kamarás asztalokat használt. Pest fejlődése jelentős keresletet támasztott a lakberendezési termékek iránt. Ekkor, 1864-ben alapította meg kis műhelyét Lingel Károly a Nagymező utcában Lingel Károly és Fiai Első Magyar Faáru- és Bútorgyár néven.

Kezdetben faárukat, léceket, kereteket gyártottak és csak a 19. század elején kezdődött meg a bútorgyártás. Ekkor épül fel a Pillangó utcai gyártelep, melyet már villamos meghajtású gépek működtettek.

1867-re már odáig fejlődött a kis műhely, hogy I. Ferenc József koronázására elkészítette a Mátyás-templom koronázási kellékeit. Továbbá részt vett a Budavári Palota, a Népszínház, a Gellért Szálló, a Rózsák terén lévő Szent Erzsébet-templom berendezésében. Néhány év múlva már a Rózsa utcában működött a Lingel üzem, majd 1880-ban megvásárolták a Rózsa utca 6. szám alatti ingatlant is. Ekkor a cégnek már 30-40 alkalmazottja volt. Németországból új famegmunkáló gépeket hoztak, ezzel elkezdődött a gépesített bútorgyártás. A cég hivatalos neve is megváltozott, aminek ma kicsit furcsa lehet a hangzása: Első magyar Gőzvájó Esztergályos és Bútorgyár.

A Millennium idején már 60 munkással, 1910 táján pedig 150 emberrel dolgoztak. Az 1909-es árukatalógusból az is kiderül, hogy a telephelyen 120 teljesen berendezett mintaszoba könnyítette meg a vásárlást.

Lingel Károly munkásságában figyelemre méltó a modern forma, a széria tipizálás érvényesítése, melynek máig eleven szimbóluma a Lingel-féle könyvszekrény.

A gyár 1914-es új katalógusa fémjelzi a fejlődést, számos új termék és gazdag modern irodabútor-választék is megtalálható már benne. A húszas évek derekán megtették a döntő lépést, a modern irodabútor után létrehozták a modern lakberendezést. A Varia garnitúrával pedig útjára indították az első elemes bútorcsaládot. Ezzel hamarosan az ország egyik legjobb nevű bútorgyártójává léptek elő. Érdekesség, hogy az első, még favázas magyar vitorlázórepülőket is a Lingel gyártotta Zögling néven.

Ez az az időszak, amikor már az otthon és a munkahely elválik egymástól. Az irodai tevékenységet már nem a lakásokban, hanem külön kialakított irodahelyiségekben végzik. Ehhez speciális bútorzatra (irattároló szekrények, könyvszekrények, íróasztalok, kézmosó szekrények) volt szükség. A Lingel ezen a területen elszakadt az addigi irányzatoktól és az akkor legmodernebbnek számító amerikai trendeket kezdte el követni. Bútoraik nem egyszerű utánzatok voltak, hanem inkább ötletek adaptációi, műszaki fejlesztéssel kombinálva. Tipikus példa erre a Lingel irat- és könyvszekrény. Ezeket a bútorokat sokszor saját fejlesztésű bútorokkal egészítették ki (pl. Lingel karosszék).

Államosítás után a Lingel gyár BUBIV-ként működött, majd pusztult el, a magyar ipar több, jobb sorsa érdemes gyárához hasonlóan.

Lingel Bútor történelem – új idők

1997-ben a család néhány prominens tagja újra alapította Lingel Károly cégét.

Az új Lingelnél a régi hagyományokat folytatjuk, alkalmazkodva a mai igényekhez. Minden bútor réztáblával van jelölve, ami a márkát és a kiváló minőséget jelenti.